Következő: A négyzetes közép
Fel: Bevezetés az integrálásba
Előző: A Riemann-integrál
  Tartalomjegyzék
Alfejezetek
Láthatjuk, hogy a primitívfüggvény segítségével elég könnyen
meghatározható a határozott integrál. Ennek meghatározása viszont
sokszor nagyon nehéz. A feladat megoldásához hasznos fogalom
a határozatlan integrál.
Az
függvény primitívfüggvényeinek összességét nevezzük az
f függvény határozatlan integráljának.
Jele:
Az integrálandó függvényt (itt
-et) integrandusnak nevezzük.
példa 3
Az

legyen a

függvény. Ennek egy primitív
függvénye a

függvény, tehát
(Itt a

az integrandus.)
Az integrálás szabályai a tankönyv 202. oldalán található
tételekben szerepelnek.
A továbbiakban használni fogjuk a tankönyv 201. oldalán
szereplő integráltáblázatot.
Gyakorlásképpen ellenőrizhetjük annak helyességét.
példa 4
A táblázat szerint

.
Valóban, hiszen a jobboldal deriváltja
Mivel

deriváltja

, sosem kell vele ellenőrzéskor foglalkozni.
Bontsuk gondolatban tagokra az integrálandó függvényt (azaz az integrandust),
(ezeket külön-külön integrálhatjuk), majd gondolatban emeljük ki az
együtthatókat.
példa 5
Mivel lesz egyenlő
Megoldás:
Ez az integrál három tagból áll. Az első együtthatója 4,
a másodiké
, a harmadiké
.
Mindegyik függvény integrálját megtalálhatjuk a táblázatban,
így az eredmény könnyen adódik:
A közbenső lépést nem szoktuk leírni, a C konstanst pedig elég egyszer kiírni
annak ellenére, hogy három integrálunk van.
A függvények integrálása bonyolultabb mint a deriválása. Itt
csak a legfontosabb függvénytípusok integrálására található szabály.
(Általában igaz, hogy nem minden függvény integrálja írható fel
,,egyszerű'' alakban. Például a
is csak
végtelen sok tagú összegként (végtelen sorként) írható fel.)
Ilyenkor egy primitív függvény az
Szabály:
(Igazoljuk az állítást!)
Mi a baj az
esettel?
Szabály:
Szabály:
Általában, ha egy szorzatfüggvényt integrálunk, akkor érdemes megnézni
hogy az egyik összetett függvény-e. Ha a másik függvény a belső függvény
deriváltja, akkor a szabály alapján integrálhatjuk.
példa 7
Megoldás:
Összetett függvények esetén ellenőriznünk kell, hogy szerepel
e szorzóként a belső függvény deriváltja.
Itt az integrandus írható

alakban.
Az

függvény deriváltja az

függvény, így
Az
azonosság alapján sok esetben egyszerűbb integrálra vezethetjük
vissza az eredeti integrált.
Ezt nevezzük parciális integrálásnak. (Itt még nem kell kiírni
a jobboldalon a C konstanst, hisz azt az integrál tartalmazza.)
Úgy érdemes megjegyezni a módszert,
hogy az eredeti integrandusban azt a függvényt érdemes általában vesszős
betűvel jelölni, aminek nem bonyolult a primitívfüggvénye. (Ez általában a
,
,
vagy
függvények egyike.) A másik integrálban
a másik függvényen van a vessző.
példa 8
Az

-et együtthatónak tekintve kiemelhetjük az integrálásból.
Mivel az

fügvény primitivfüggvénye egyszerű,
az

függvénynek, pedig a deriváltja egyszerű, ezért

és

jelölésekkel használjuk a
bekeretezett azonosságot. Ekkor

és

, tehát:
Ez még nem végeredmény, de az itt szereplő integrálást már könnyen elvégezhetjük.
Ezekben az esetekben az egymást követő integrálokban az egyre kisebb kitevővel fog szerepelni.
|
Ezekben az esetekben teljesen mindegy, melyiket jelöljük gondolatban -vel.
Kétszer alkalmazva a parciális integrálást megapjuk az eredményt.
|
Általában az
alakban írható függvényeket
polinomoknak nevezzük.
Egy n-edfokú polinomnak maximum n valós gyöke lehet. Mi a továbbiakban
csak ezzel a nagyon szerencsés esettel foglalkozunk.
(Általánosítva megtalálható a tankönyvben.)
A polinom ekkor úgynevezett gyöktényezős alakban
is felírható. Ennek általános alakja:
ahol
a legnagyobb kitevőjű tag együtthatója,
pedig a polinom gyökei.
Az n gyök nem feltétlenül különböző. Ilyenkor azt mondjuk, hogy vannak
többszörös gyökei. Ha
különböző gyök van,
a gyöktényezős alak felírható
alakban is.
Például az
polinom átalakítható kiemeléssel
alakra. A zárójelben levő másodfokú polinom gyökeit meghatározhatjuk:
és
; így ez gyöktényezős alakba írva:
.
Tehát az eredeti polinomot átírhatjuk gyöktényezős alakba:
(Ennek a negyedfokú egyenletnek 4 gyöke van,
különböző gyöke.)
Az utolsó alakot csak azért írtuk fel, hogy lássuk ez valóban
gyöktényezős alak. Látjuk hogy itt a 0 kétszeres gyök.
A
és a
egyszeres gyökök.
Racionális törtfüggvényeknek nevezzük a két polinom hányadosaként
előállítható függvényeket. Például a
törtek egy racionális törtfüggvény két alakja,
melynek a nevezője egy harmadfokú függvény. nevező gyökei
és
.
A
háromszoros az
egyszeres gyök, mert az
tényező
harmadik hatványon van, az
tényező első hatványon.
Az integrálás elvégzéséhez a függvényt először parciális törtekre kell
bontanunk.
A továbbiakban azzal az esettel fogunk foglalkozni, amikor a racionális
törtfüggvény nevezője gyöktényezőkre bontható,
és a számláló fokszáma kisebb mint a nevezőé. Bebizonyítható,
hogy a
tört ilyenkor mindíg átírható
alakra, ahol az
valós számokat jelöl, melyeket nekünk
kell meghatároznunk. Az egyes tagokat nevezzük parciális törteknek.
Ez a képlet elsőre elég félelmetesnek tűnhet. Gyakorlatban, mint nemsokára
látjuk ez álatalában egyszerűbb.
Az
valós számok meghatározását konkrét példán nézzük meg.
A
átlakítható
alakra.
A fenti állítás szerint ez felírható
alakban. Példákban az egyszerűség kedvéért nem
az
jelöléseket szoktuk használni.
Végezzük el a közös nevezőre hozást. Ekkor a nevezőben
kifejezést kapjuk. Ennek egyeznie kell az eredeti tört nevezőjével.
Ez bizonyíthatóan csak akkor teljesül, ha az azonos kitevőjű
tagok együtthatói megegyeznek a két polinomban.
Tehát a következő egyenletrendszert kapjuk:
Ebből A, B és C értéke meghatározható:
Tehát az eredeti tört az
alakba írható át.
Ezután már nincs nehéz dolgunk. A racionális törtfüggvényt parciális
törtek összegére bontottuk, ezek nevezője
vagy
vagy
alakú
.
Mindegyik esetre konkrét példát mutatunk.
ectionVegyes feladatok integrálszámításra
A határozott integrál szemléletes jelentése - mint láttuk
- a függvénygrafikon alatti (előjeles) terület (4. ábra).
Ábra:
A függvény területe itt a grafikon feletti, illetve
grafikon alatti területrész előjeles összege
![\begin{figure}\unitlength 1mm
\begin{picture}(70,35)(-5,-20)
\thicklines \put(...
...\makebox(0,0)[r]{--}}
\put(20,7){\makebox(0,0)[r]{+}}
\end{picture}\end{figure}](img168.png) |
példa 9
Számoljuk ki az

értéket!
A sinus függvény grafikonjának segítségével magyarázzuk meg a kapott értéket!
Megoldás:
Ugyanakkora terület esik az x tengely alá, mint fölé, így előjeles
területösszegük nulla.
példa 10
Állapítsuk meg a grafikonjukról, milyen előjelűek
lesznek a következő integrálok!
Próbáljuk megbecsülni az értéküket a grafikon alapján, majd számoljuk ki!
A számértékek meghatározása 4 értékes jegy pontossággal:
Illetve:
Következő: A négyzetes közép
Fel: Bevezetés az integrálásba
Előző: A Riemann-integrál
  Tartalomjegyzék
Horvath Arpad
2001-08-28